Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mester, avagy a tanító felelőssége

2013.01.05

 

Hallgass arra, ki hozzád jön
De mérlegeld, hogy szavai valóban a fénytől jönnek-e.
Mert sokan vannak, kik a sötét fénybe merülnek,
de ettől még nem a Fény fiai ők.
Könnyű az út, amit mutatnak
De hallgass szavamra:
A fény csak ahhoz jön el, ki
igyekszik felé.
Nehéz az út, mely a bölcsességbe vezet.
nehéz az út, mely a fényhez elvisz.
Sok lesz a kő utadon, melyekre rátalálsz,
és sok lesz a hegy, melyeken a fényhez
ösvényed vezet.
Tudd meg, hogy ki ezeken túljut
szabaddá válik.
Ne kövesd a sötétség testvéreit.
Légy mindig a Fény Gyermeke
Mert tudd meg, hogy a Fény
győzelemre ítéltetett és az éj sötétje
elvész a Fényből.

 

 

Atlantiszi-Thoth VI.Smaragdtáblájáról

 

I.  

A kérdés nagyon sokszor foglalkoztatott régen és egyre gyakrabban teszem fel magamnak. Mekkora a felelőssége egy tanítónak, de nevezhetjük mesternek, pásztornak, gurunak, tanácsadónak, akárminek.

Napjainkban divatos lett az ezotérika, és nem utolsósorban nagy üzlet.  Ebben a betegségekben, stresszben, létbizonytalanságban, félelmekben bővölködő világban tömegével kínálja a jobbnál jobb, olcsóbbnál olcsóbb "akciós" megoldásokat. Valódi és önjelölt szellemi tanítók jelennek meg, akik a tudásukat szeretnék megosztani a keresőkkel. Tanácsokat adnak, speciális technikákat kínálnak, amik megoldhatják a problémáinkat. Megvehetjük a felemelkedést, megvehetjük a bőséget és a sikert, sőt az egészséget. Ha netán nem működik, akkor mindig van újabb és újabb személyreszabott módszer.

Nekem erről egy bibliai történet jutott eszembe, ahol Jézus munkálkodása alatt egy Simon nevű ember pénzért árulta Istentől kapott tehetségét, a gyógyítást. Hát kemény volt a büntetése. El lehet olvasni és meg lehet érteni.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy adjunk mindent ingyen, mert akkor szépen éhen is lehetne halni, de hol van a határ az üzlet és az igaz segítség között?  Vajon honnan ismerem fel, hogy pl az a Látó ember valóban lát valamit, nemcsak a fantáziáját osztja meg velünk?

És hol van a felelősség?

Úgy másfél-két éve, fél év várakozás után eljutottam egy kis csoporthoz, egyébként nagyon kedves emberek, akik egy nagy, ősi kultúrából hozzák helybe az útkeresésünkhöz szükséges segítségét. A díja nem kevés, de akkor a kezdetekben még elviselhető volt, és evvel megspórolhatóak a jóval borsosabb útiköltségek az adott országba. A modern technika pedig hozzásegít, hogy élőben jussunk hozzá a ránk vonatkozó sok száz, esetleg ezer évvel ezelőtt írt információhoz. Különleges élmény volt, de talán túl sokat vártam tőle. A kapott információk többsége jelentéktelennek tűnt, vagy nem tudtam velük mit kezdeni. Igaz olyan ismeretük is volt rólam, amihez elvileg nem juthatnak hozzá. Számomra akkor ért véget a varázs, mikor felajánlották, hogy "rossz" karmámat piszkos anyagiakkal megválthatom, és ha még megtoldom az összeget, akkor egy éven keresztül imádkoznak értem. Csodálatos lenne, ha valaki imádkozna értem, de miért pénzért? A bűnök megváltása pénzen még mindig lehetséges? Honnan ez a dejavu-érzés? Mintha a középkorban is lett volna valami hasonló, csak akkor bűnbocsátó cédulákat lehetett venni, és a perselyes embert X.Leó pápának hívták. 

Szeretném itt leszögezni, hogy hiszek az ősi tudásban, hiszek abban, hogy élnek közöttünk ma is emberek, akik rendkívüli képességekkel vannak megáldva, vagy inkább képesek használni azt, amit mi "átlagemberek" még nem tudunk. De a mai embernek van egy másik, sokkal inkább működőképes tehetsége. Meglátni, miben van üzlet, ám a pénz ingoványos talajon terem.

A teljesség érdekében azt is hozzá kell tennem, hogy nagyon sokan lelkesen és meghatottan nyilatkoztak az itt kapott élményeikről! Viszont az is a történethez tartozik, hogy az azóta drasztikusan megemelkedő árak a minimálbérből érő embertársaink részére már megfizethetetlenek. Ismerős helyzet.

Aztán nem sokkal később egy szellemi útkeresőknek szóló weblapon azt olvastam, hogy nincs felelősség, mert megszűnt a karma kényszere. "De jó, hogy nem fizettem!" - gondoltam először, ám belegondolva veszélyes, vagy veszélyesen félreérthető kijelentés. Minden tettünknek következménye van, tetszik, nem tetszik. Lehet, hogy nem azonnal és lehet, hogy sok más ember életére is kihat. És ebből következtethetünk arra is, hogy valahol univerzális szinten minden összefonódik, minden összefügg. Igenis van felelősség! Felelősek vagyunk önmagunkért és magunkon keresztül másokért!

A következő komoly kételyem akkor kezdett ébredezni, mikor az első jelentős összegért megvásárolt előadást pár hónap után követte a másik megvásárolható, aztán egy újabb, és mindezek egyre ösztökélőbb marketingbe öltöztetve. "Áramoljon a Teremtő Erő és áramoljon a pénz! " A pénz? Miért lyukadunk ki örökösen a pénznél? Vannak spirituális "tanítók", akik arra bíztatnak, ha nem tudjuk, hogyan tovább, forduljunk szellemi vezetőnkhöz, angyali énünkhöz, Istenhez, meditáljunk és figyeljünk az intuíciónkra. Mások meg azt mondják: "Én tudom a megoldást!",  "Rájöttem egy fantasztikus dologra!",  "Kidolgoztam egy hihetetlen módszert, amit szeretnék veled megosztani!" ... csak vedd meg... 

A szellemi felemelkedést nem lehet pénzzé tenni, mert mindenkinek megadatott a lehetőség és ingyen.  Hogy nevezzük, akitől kaptuk? Isten, Teremtő, Szeretet, Kamisama, Allah, Nagy Szellem, Univerzum, vagy bármi, nincs jelentősége. A szívünk a kulcs, nem a pénztárcánk.  Csak kérj, szólalj meg, ébredj rá, hogy nem a pénz az isten! Nem ciki imádkozni, beszélgetni valakivel, akit nem látunk. Érdemes megpróbálni!

Ugyanakkor nagyon jó, hogy vannak könyvek, tanítások, ahol olvashatjuk, meghallgathatjuk mások tapasztalatait, mert az továbbsegíthet, építhet, de nyitottnak kell lennünk a szellemünk felé, nem pedig azt várni, hogy megvettem egy könyvet a sikerről, és az tesz majd engem sikeressé.

Ne várd, hogy jöjjön valaki, és megmondja, mit tegyél, mint ahogy mi sem mondhatjuk meg másnak felelősséggel, mit tegyen! Csak magunk dönthetünk a magunk életében! Mi választjuk ki az utat és mi döntjük el, merre megyünk.

Egy kedves lányt, P.Orsit idézem: " ha egy tanítást hallgatsz, vagy olvasol, mindig vizsgáld meg a szíveddel."

"A tanuló ne a gondolatokat tanulja, hanem gondolkodni tanuljon!"

/E.Kant/

 

II.

 

 

A felelősség!

 

(részletek a http://www.kryon.hu honlapról)

...Mindenki közvetíthet és a Szellem ebben az értelemben nem magántulajdon. Minden Ember számára hozzáférhető és nem csak kevesek számára. Tehát a képesség és a lehetőség létezik és mindannyiunk tulajdonsága. Az oly sok egyéb dolog közül, az emberi SZÁNDÉK a legfontosabb. Nem minden közvetítés történik TISZTA SZÁNDÉKKAL. Ezért némelyik valós, némelyik nem, és NEKED kell képesnek lenned különbséget tenni, amikor HALLGATOD, vagy OLVASOD. Vajon valóban a Szellemtől származik?

Sokan vannak férfiak és nők, akikből folyamatosan árad a szöveg mostanában, amit ők ihletettnek neveznek… némelyek hasonló web oldalakon, mint ez is. Honnan tudod vajon valódi vagy nem, amikor nincs egy szervezet, amely megmondja melyik O.K. és melyik nem? (Nem örülsz ennek?)

 

A VALÓDI csatorna felelőssége FÉLELMETES. Egy szent, felkent információ életeket menthet! Az öncélú, egocentrikus és félelemmel teli információ összezavar és akár megállíthatja egy ember spirituális növekedését. Hogy tudod megkülönböztetni? Kryon állítja, hogy rendelkezünk egy megkülönböztető képességgel, hogy tudjuk és képesek legyünk "érezni" a különbséget...

 

...Ezután ha jelen leszel egy közvetítésen, vagy egy átiratot olvasol, tartsd szem előtt ezt a hét alapelvet, amelyet a következőkben bemutatunk. Amikor hallgatod, vagy olvasod egy üzenet szövegét, kérdezd meg magadtól "mi a szándéka a szónokló embernek?" Ráismersz-e az egó bármilyen nyomára, vagy emberi szertartásra? Ha felfedezed valamelyiket, akkor állj meg. Nem lehet jelen Emberi egó azért, hogy az információ hiteles legyen és igaz. A Szellem megköveteli ezt a közvetítő csatornától... én tudom. Majd 20 év, élő közvetítésének tapasztalatából szintén tudom, hogy az üzenet MINDIG szeretettel van töltve és nem félelemmel. Erre figyelj!

Vajon "felismered-e" az energiát, ami a család energiája és az érzést, ami az otthon érzése? Ez a másik kulcs.

 

Ha nem így van és nem tudsz azonosulni az entitással vagy entitásokkal akik a közvetítést küldik az Emberi Lényen keresztül, akkor talán hagyd ott ezt az üzenetet, egyelőre. Nem minden közvetítés egy entitástól származik. Számos ilyen, a te saját spirituális központodból jön. Ne próbáld mindig meghatározni "ki" az, hogy kérd a nevét vagy bőrt húzz rá meg csontokat. Vedd figyelembe, hogy a te lényeged Isten szeretete és ez is képes üzenetet küldeni NEKED.

 

(Ezt a II. részt bővebben itt találhatod:  http://www.kryon.hu/folyamat.php

)

 

 

2013 01.05.

 

Nem változtatom meg eddigi álláspontomat, de hozzátennék valamit, amit azóta tanultam, mióta ezt az elmélkedést leírtam.

Sok tanító van a világban és sokféle tanítás, de a legtisztább tanítás a tökéletes tanítótól önmagunkban rejtőzik.

Namaste!

Főhajtás, tisztelet a bennünk lakozó Isten, isteni előtt, aki mindannyiunkban ott rejtőzik. Ő az, ki mindig velünk van, és csak arra vár, hogy szólítsuk. És ha végre megtesszük, akkor válaszolni fog. Lehet, hogy nem hangként, hanem gondolatként, érzésként, vagy valamit "meglátsz" és világosság gyullad benned, de a válasz megérkezik... mindig. Ám ahhoz, hogy "venni" tudjuk, el kell csendesedni testben, lélekben egyaránt. Talán ezért lesz valaki hirtelen beteg, vagy kerül olyan helyzetbe, ami ennek a csendnek próbálja a feltételeit megteremteni. Vedd észre! Használd ki!

Miként próbáljuk a tudást megkapni? A saját döntésünk, hogy mit olvasunk, hallgatunk, vagy nézünk. Miért adunk ki pénzt, vagy nem adunk. Szabadságunkban áll. És mi magunk döntjük el, mi az amire szükségünk van és mire nincs. Mindenből és mindenkitől tanulhatunk, ha nyitott szellemmel figyelünk. Van, ami gyorsan megnyilvánul, van, ami talán csak évekkel később. Semmi sem vész el, de nekünk kell kibontani a "csomagot".

Egy nagy Mester mondta: "Bármit megehettek, de nem biztos, hogy hasznotokra válik." Érdekes, hogy első hallásra a többség azonnal egyetért, de az is igaz, ha valami megfekszi a gyomrunkat, akkor már rendelkezünk a tapasztalattal, hogy legközelebb megegyük-e, vagy sem. Ám ez arra is jó példa, hogy ne a szavakra összpontosítsunk, hanem a szavak mögött rejlő gondolatokra.

Ezért fontos belső vezetőnkre, vezetésünkre hallgatni tudni, hogy képesek legyünk eldönteni, mi szolgálja a fejlődésünket. Ha erre képesek vagyunk, akkor már nincsenek hamis tanítások, csak tanítások.

(Megjegyzés.2013 04.29. Ki kell egészítenem a mondanivalómat, ha megpróbálok nem elfogult lenni. Azzal kapcsolatban, ahol a múltamban írott jövőmre vonatkozó információkhoz juthattam. Egy dolog úgy tűnik megvalósulóban van. Az iránya legalábbis. Hogy konkrétan az lesz-e belőle, amit felolvastak, ki fog derülni, és akkor azt is leírom bizonyságul. (TK)

 

Végül Osho gondolata útravalónak:

 

"A mesterek nem tanítják az igazságot; az igazságot nem lehet tanítani. Az igazságot csak átadni lehet, és ez túl van minden szentíráson, minden szón. Ez egy közvetlen átadás, egy transzmisszió; a mester energiája energiát gerjeszt benned. Ez egyfajta szinkronicitás...
Nagy szeretettel, nagy bizalommal, nyitott szívvel kell a mesterhez közeledned. Neked fogalmad sincs arról, hogy te ki vagy. Ő viszont tudja, hogy ki ő, és azt is tudja, hogy te ki vagy. A hernyó valószínűleg nincs tudatában annak, hogy ő pillangóvá válhat. Ti is ilyen hernyók vagytok - bodhiszattvák. Minden hernyó bodhiszattva, és minden bodhiszattva hernyó. Bodhiszattva az, aki képes pillangóvá változni, aki képes buddhává változni; az, aki csírájában, lénye mélyén már most is egy buddha...
A mester-tanítvány kapcsolat ugyanaz, mint a pillangó és a hernyó közötti kapcsolat; egy barátság a pillangó és a hernyó között. A pillangó nem tudja bebizonyítani a hernyónak, hogy belőle is lehet pillangó; a logika itt nem segít. De a pillangó felébresztheti a hernyóban a vágyat - ez lehetséges."

 

Osho

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Budapest

(Csapó Csaba, 2012.08.19 15:40)

Nagyon igaz, miszerint a pénz mozgatja az "ezotéria ipart" is. A bibliai példából is látszik, nem új keletű a jelenség, az ókortól napjainkig voltak és vannak önjelölt guruk, sarlatánok és csalók. Egyetértek abban, hogy az embernek a szívével kell megvizsgálnia (ha tudja), ha valami újat hall, lát, olvas, hogy el tudja dönteni, érdemes-e foglalkoznia vele.

Hadd osszak meg a csodadoktorokkal kapcsolatban egy szép, nyugati kultúránkból vett példát. Gaetano Donizetti "Szerelmi bájital" című vígoperájában éppen a csaló Dulcamara oldja meg a szerelmesek problémáit, aki szerelmi bájital gyanánt közönséges bordói bort ad el jó pénzért Nemorinónak. Szegény Nemorino! Miután összes pénzét a varázsszerre költi, beáll katonának csak azért, hogy előre kapott zsoldjából újabb adag bájitalt vásárolhasson. A történetet nem mesélem végig, csak annyit mondanék, hogy a sarlatán Dulcamara az, aki csalásával simítja el az alaposan összekuszálódott szálakat, és a vígopera végére a szerelmesek a "szerelmi bájital" hatására végre egymáséi lehetnek. A csaló szándéka az átverés volt, valójában mégis segített. Ilyen csak a komédiában létezik?