Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szerelem - Jáde részlet (TABU)

2013.02.08

"... a kellemes ebéd után átültek a kényelmes ülőgarnitúrára.

- Na és gondolkoztatok már azon, hogy mi legyen a Tenger-rel?

Kaito Kenzóra nézett, ő meg rá.

- A tiéd – mondta. – Nem vicceltem, mikor azt mondtam.

- Én nem szeretném, hogy másé legyen – szólt halkan a fiú. – Nem szeretném, hogy idegen emberek szobájában lógjon! Túl szépek, különben is, a te munkád! És… azt sem szeretném – tette hozzá – hogy esetleg olyané legyen, aki… - elhallgatott és Kenzóra nézett, aki tudta, mire gondol.

- Megtartjuk! – jelentette ki. – Nagyon jól mutat a stúdióban.

- Azért egyet – nézett Kaito először tétován Cubászára, aztán bátrabban Nacukira – szívesen adnék neked, ha szabad – kukkantott megint a nő párjára, akit elbűvölt a fiú félénk flörtje kedvesével.

- Nagy örömet okoznál mindkettőnknek – mosolygott a férfi. – Nacukit boldoggá teszed és ezzel engem is – hajolt meg kissé a fiú felé.

- Na és mi lesz a következő munkád? - fordult Kenzóhoz. - Van már valamilyen elképzelésed?

- Talán a szerelem és szerintem Kaitóban még rengeteg titok lapul, amit szeretnék megtalálni. Valami itt motoszkál bennem, de még nem érett be. Valami mást szeretnék, nem a klisét, valami elevent – és egyre csak a fiút nézte.

- A szerelem – jegyezte meg álmodozóan Nacuki. – Minden eredete, a legősibb művészet, az örök misztérium. Életünk nagy része avval telik, hogy megismerjük, tanuljuk és gyakoroljuk.

Cubásza rámosolygott.

-„Biztosan sokat gyakorolják” – gondolta Kaito.

- Az állatokat az ösztönük hajtja és a szaporodási kényszer, de az ember a szerelmet ajándékba kapta. Van, aki megelégszik az ösztönnel, de van, aki többet akar… Az első szint a kielégülés. Ezt szinte mindenki tudja és van, aki csak eddig jut el. A második, az élvezet. Ezt ismeri a többség és talán néhány fejlettebb állat, de a harmadik szint, ami csak az embernek adatott meg, a gyönyör, az igaz szerelem ajándéka – és álmodozón nézett párjára. – Vajon hány ember mondhatja el magáról, hogy volt már része igazi gyönyörben? Biztos vagyok benne, hogy csak egy töredékük.

Kaito kíváncsi lett.

- És mitől gyönyör? Mi a különbség? – kottyantott közbe.

Kenzo érdeklődve figyelte a fiú arcát és kíváncsi volt a válaszra is.

Nacuki elmosolyodott.

- A kielégülést talán ahhoz tudnám hasonlítani, mikor rettenetesen feszít a hólyagod és végre sikerül a terhedtől megszabadulnod. Csak az aktus a lényeg, a megkönnyebbülés. Az élvezetnél már van némi játékosság a dologban, vonzalom és a készség, hogy mindenki jól érezze magát. Sokan azt hiszik, hogy ez a csúcs, a verejték, a jóleső zsibbadtság, cirógatás. De a gyönyör sokkal több – nézett fel szenvedélyes tűzzel a szemében Cubásza-szanra, akinek fekete szemei szinte felszikráztak ebben a pillanatban. – Már akkor remegsz, mikor megérint, tested tűzben ég, minden porcikád, sejted felsikolt és feloldódtok egymásban, a tökéletes harmóniában és még sokáig reszket a szíved aléltan attól a csodától, amit egymásnak ajándékoztatok.

Kaito ámulattal nézte égő szemeit és biztos volt benne, ha ők ketten Kenzóval elbúcsúznak, akkor ezek ketten egymásnak esnek és átélik együtt újra és újra a gyönyört. Nacuki mély levegőt vett és szemei újra szelíden fénylettek.

- Kielégítettem a kíváncsiságodat gyönyörűm? – kérdezte bársonyos hangon.

- Azt igen – vágta rá Kaito, mire mindenki felnevetett, ő meg elvörösödött.

- Persze erről a mi Kenzónk többet tudna mesélni, hiszen közismerten habzsolja a szebbnél szebb nőket. Csak becsúszott a mennyiségbe egy kis szerelem is!

Kenzo zavarba jött. Soha nem érzett hasonlót sem ahhoz, amiről Nacuki beszélt, sőt abban sem volt biztos, hogy az élvezetben olyan gyakran lett volna része. Kénytelen volt belátni, hogy a habzsolás nem jelent egyértelműen minőségi szexet is. Ám ekkor beugrott az ismeretlen.

-„Az valóban élvezetes volt!” – gondolta, de az a lány azóta sem bukkant fel, pedig vele talán esélye lenne átélni ezt a csodát.

- Nos kedves Kenzo. Nem osztanál meg velünk valami érdekeset?

- Hát a kalandjaim nem érdekesek, de volt egy lány, aki hihetetlen volt! Csak sajnos nem láttam, mert sötét volt és… hát én, izé, éppen elég részeg is voltam.

- Hát igen – mosolygott elnézően a nő – pedig talán ő lenne a csiszolatlan drágakő és te pont akkor vagy részeg.

Pillantása Kaitóra esett, aki éppen a padlót tanulmányozta rendkívül tüzetesen. ..."

 

 

 

lovecloud.jpg

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.